Névadónk

PÁSZTI MIKLÓS Zeneszerző, karnagy

Pászti Miklós 1928. március 4-én született és 1989. február 12-én hunyt el Budapesten. Liszt-díjas (1974) és érdemes művész (1985), a Liszt Ferenc Társaság és a Kodály Zoltán Társaság alapító tagja, a KÓTA elnökségi tagja volt.

Középiskoláit a Tanárképző Gyakorló-, a Zrínyi Miklós és a Budapesti Református Gimnáziumban végezte. 1946-ban érettségizett jeles eredménnyel. A gimnáziummal párhuzamosan felvették a Fővárosi Felsőbb Zeneiskola zeneszerzés szakára, ahol tanárai Szatmári Géza és Hajdu Mihály voltak. Felvételt nyert a Zeneakadémia zeneszerzés II. előkészítő osztályába, valamint az egyházkarnagy képzőbe. Mivel ez utóbbi szak 1949/50-ben megszűnt, tanulmányait a középiskolai énektanár szakon folytathatta. Bárdos Lajos, Harmath Artúr, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence voltak professzorai. A Zeneakadémia zeneszerzés szakán Veress Sándornál, Járdányi Pálnál, Szabó Ferencnél és Farkas Ferencnél tanult. 1949-ben a második zeneakadémiai zeneszerzés évfolyamot már nem tudta elvégezni, mivel a középiskolai énektanár szak hátralévő évfolyamait egy év alatt kellett teljesítenie. E diploma megszerzése után, kitűnő eredményei ellenére már nem kapott lehetőséget a zeneszerzés szak folytatására, hiába folyamodott felvételért 1950-ben.

1950-től az Állami Népi Együttes énekkarának szolfézstanára ás korrepetitora, röviddel később karnagya lett. Négy, eredményekben gazdag esztendő után a Munka Érdemrend Arany fokozatával tüntették ki. 1954-55 között a Belügyminisztérium Központi Művészegyüttes énekkar-vezető karnagya volt, majd 1958-tól 1960-ig a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttes zenei vezetői tisztségét töltötte be. 1958-tól az Állami Budapest Táncegyüttes zenei vezetője és a Műegyetemi Kórus karnagya, 1963-tól (más adatok szerint 1964-től) a Magyar Állami Népi Együttes Énekkarának alapító karigazgatója volt. Az Együttessel 30 országban vendégszerepelt, számos hanglemezen, filmen és TV-felvételen dirigált. Öt Hungaroton nagylemeze jelent meg. 1985-ben az Együttesből minisztériumi döntés alapján az énekkart leválasztották. Ekkor alapította az Állami Énekkart (ma Nemzeti Énekkar), mely 1986-ban jött létre. A kórus magját a Magyar Állami Népi Együttes énekkara alkotta. Pászti Miklós keze alatt az együttes nagy oratóriumok előadására alkalmas nyolcvan-tagú kórussá fejlődött.

Pászti Miklós műveinek száma meghaladja a kétszázat. Ezek népdalfeldolgozások, dalok, kantáták, kórusművek, valamint tánc-kísérőzenék. Életének utolsó tíz évében kamarazenét is írt. Az Állami Népi Együttes kórusának repertoárján számos Pászti feldolgozás szerepelt, a Csángó magyar szerelmi dalok világkarriert futott be. Műveit világszerte éneklik, többek között Angliában, Finnországban, Dániában, Németországban, Franciaországban és az USA-ban. Kórusművei számos zeneszerzői versenyen nyertek díjat, például Arezzóban (1974, 1976, 1977, 1978), és Montserratban 1980-ban.

Emlékét és munkásságát a biatorbágyi Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola, a móri Pászti Miklós Zeneiskola, a Fesztiválkórus minősítésű Pászti Miklós kórus, a Pászti Miklós az Állami Énekkarért, a Pászti Miklós Alapítvány és a Pászti Miklós a Zenei nevelésért Alapítvány őrzi.